Egri Csillag bor szabályozása, előzmények:
Borászatok kezdeményezésére meghirdetésre került, hogy az Egri Bikavérnek a fehér párját meg kellene alkotni. A borvidéki tanács a kezdeményezést felkarolta, és a tervezett bornak az elnevezésére pályázatot hirdetett. Ezen pályázat bíráló bizottságának döntése az Egri Csillag elnevezést tette az első helyre, melynek kihirdetése 2010. évi Bikavér ünnepen kihirdetésre került. A kihirdetést megelőzően a borvidéki tanács a Szabadalmi Hivatalhoz benyújtotta kérelmét az „Egri Csillag” mint szóösszetétel levédéséhez, mely kérelmet a hivatal befogadott, és kihirdetett. Mivel a név megvan, de nem került hozzá szabályozás, szükséges ennek elkészítése és jóváhagyása, mert e nélkül bármilyen borvidéki terméket lehet a csillag névhez kötni. A szabályozás alapja a 102/2009 (VIII.5.) FVM rendelet fehér házasított borokra vonatkozó leírás. A szabályozást a Borászati Bizottság korábbi ülése már tárgyalta a termékleírás elkészítése alapján és az abban foglaltak vannak előterjesztve. A szabályozás leírása A Csillag védett eredetű bort a 102/2009. (VIII.5.) FVM. Rendelet fehér házasított borokra vonatkozó szabályok szerint kell előállítani az alábbi kivételekkel: Egri klasszikus és Egri superior kategóriára egyaránt vonatkozó szabályok. 1. Az alkalmazott szőlőfajták köre: Kárpát medencei fajták: cserszegi fűszeres, hárslevelű, Irsai Olivér, királyleányka, leányka, olaszrizling, zenit Egyéb fajták: chardonnay, ottonel muskotály, pinot blanc, rajnai rizling, sárga muskotály, sauvignon blanc, szürkebarát, tramini. 2.
Házasítási szabályok: - legalább négy szőlőfajta bora házasítása kötelező, arányuknak meg kell haladnia külön-külön az 5%-ot, - egy fajta borának aránya sem haladhatja meg az 50%-ot, - a Kárpát-medencei fajták használata kötelező és ezekből a fajtákból együttesen vagy külön-külön legalább 50 % arányban kell házasítani, - a muskotályos fajták borának aránya együttesen és külön-külön sem haladhatja meg a 30%-ot - a fajtanevek a bor címkéjén a fogyasztó informálására feltüntethetők - házasításnál felhasznált 5%-ot el nem ért arányú borok fajtanevei a címkén a fogyasztók informálására sem tüntethetők fel. 3. A bort csak száraz borként lehet forgalomba hozni 4. Egri Csillag bort csak a 2010-es évjárattól, a szüretet követő március 15-től lehetforgalomba hozni.
Egri Csillag superior kategóriára vonatkozó szabály: Eger termékleírásban felsorolt a feltételeknek megfelelő, a szüretelt szőlő minimum mustfokát 20 M/M és maximális hozamát 60 hl/ha betartva négy, legalább 50 % arányban Kárpát-medencei fehér szőlőfajta borának arányos házasításával lehet előállítani. Továbbá házasításkor az illatos fehér szőlők boának aránya együttesen sem haladhatja meg a 30%-ot. A bort 3 hónapos, palackos érlelés után előzetes minősítést követően a szüretet követő év május elseje után lehet forgalomba hozni

Egri Csillag Grand Superior

A bor előállításához szükséges szőlőt csak az Egri borvidék területéről származó és az Eger termékleírásban felsorolt a feltételeknek megfelelő, a szüretelt szőlő minimum mustfokát 20 M/M és maximális hozamát 35 hl/ha betartva négy, legalább 50 % arányban Kárpát-medencei fehér szőlőfajta borának arányos házasításával lehet előállítani. Továbbá házasításkor az illatos fehér szőlők boának aránya együttesen sem haladhatja meg a 30%-ot. A bort 6 hónapos fahordós- és 3 hónapos palackos érlelés után előzetes minősítést követően július elseje után lehet forgalomba hozni. Az így készült bor testes, gazdag, telt száraz fehérbor.

 

forrás : egriborvidek.hu/hu/legfontosabb-boraink
             http://egriborvidek.hu/szabaly

 

összegezve : 
Egri Csillag classicus 100 hl / ha
Egri Csillag Superior  60 hl /  ha

Egri Csillag Grand Superior 35 hl / ha ( 1 dűlőből ) 

​

​

​